Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Margarin-a Terminátor

2009.07.02
Büntetõ Törvénykönyv 279. §. (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan
közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. (2) Aki ártalmas
közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bûntettet követ el és három évig
terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (3) Aki a (2) bekezdésben
meghatározott bûncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy
évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendõ.
 
Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a
törvénykezésben résztvevõk, az élelmiszerbiztonsággal és
egészségvédelemmel foglalkozó vezetõk bûnös mulasztását szankcionálná.
Évente 15 000-30 000 honfitársunk idõ elõtti halála szárad a lelkükön...
 
(Dr. Lakos András, az orvostudomány kandidátusa)
 
 
Margarin - a terminátor
 
A transz-zsírsavak évente 15-30 ezer ember halálát okozzák!
 
A margarinok története:
 
Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból
tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban
eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban
kenhetõek voltak, mint az étolaj. Késõbb, a 70-es évektõl, a
koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések
felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges
táplálkozás" jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk.
 
Cisz-zsírsav hidrogénezése:
Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetû zsírsavakat növényi
eredetûekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési
és érrendszeri betegségek elõfordulását.
 
A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettõs kötést tartalmazó
molekulák. A természetben fõleg a cisz („szabályos") konfigurációjuk
fordul elõ, a transz („szabálytalan") konfiguráció szinte kizárólag az
élelmiszeripar terméke.
 
Melléktermék: transz-zsírsav
A margarinokat hõkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból
állítják elõ. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek
transz-zsírsavak (trans fatty acid - TFA) is. A TFA-k legalább egy
kettõs kötésükben transz (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a
hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint,
hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz"
helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgezõ hatása
is eltérõ.
Kis mennyiségben a természetben is elõfordul TFA, de ezek veszélytelenek,
sõt, hatásuk kedvezõ. A mesterségesen elõállított TFA-k többsége
viszont súlyosan mérgezõ. Errõl mára már számtalan, megdönthetetlen
tudományos bizonyíték gyûlt össze.
 
 
A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz
 
Az elsõ közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a
TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent
meg. Az elsõ publikáció eredményeit a késõbbiek megerõsítették, sõt még
ijesztõbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5 g
TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának
a kockázatát.
 
A koszorúér-betegség kialakulásának esélyét jelentõsen megnöveli a TFA. Számomra
akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában a
legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett
közleményt. Ebben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében, 2004-2005-ben
vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét. Az egyik meglepõ
információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc különbözõ városokban
eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így - nem számítva a
dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását
- Malagában 3 g-ot, New York Cityben 10 g-ot tartalmazott egy
McDonald's menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint
ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az idõben valaki minden nap
megevett egy McDonald's menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott
egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata
50%-kal növekedett. De mi a McDonald's a Kentucky Fried Chickenhez
képest? Míg a McDonald's New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a
listavezetõ, a KFC csúcsteljesítménye 25 g volt egyetlen adagban. Mit
gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon!
Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint ha
valaki mindennap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhségét (és
nem evett semmi mást), számára a szívinfarktus kockázata legalább
kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élõ honfitársainak. A fenti
közleményre szinte azonnal reagálva New York City polgármestere
betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald's sokkal
kevésbé mérgezõ, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t
tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott
ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.
 
 
A hazai reakciók
 
 
Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc,
egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat.
Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született,
melyekbõl az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már
mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az
élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak
nem volt, elvállaltam, hogy elmondom ismereteimet az RTL Klub
híradójában. A mondandómat - rettenetesen átszerkesztve és
érthetetlenné téve - helyettem a mûsorvezetõ adta elõ, miközben én a
háttérben tátogva „hitelesítettem" a sok butaságot, ezalatt a képernyõn
valaki egy palack étolajat csurgatott a serpenyõbe, hogy ezzel is
tökéletesen dezinformálja a nézõket (az étolajban természetesen nincs
TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti.
 
 
A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra
 
A koleszterin sztearát vázas szénhidrát. Ez a fajta szénhidrát testünk
rengeteg molekulájában jelen van, részben a hormonok egyik fontos
komponense, részben pedig a sejtfal egyik alkotóeleme. Különbözõ
származékai, illetve molekulakomplexekbe szervezõdött változatai
léteznek belsõnkben. Harmadát állati eredetû táplálékkal visszük be, a
többit önmagunk állítjuk elõ, ez májunk egyik feladata.
 
Az LDL-koleszterin, azaz az alacsony sûrûségû lipoprotein, mely a vér
közvetítésével a májból kerül a sejtekhez, képes a sejtfalakon
lerakódni, amennyiben a máj túl sokat állít elõ belõle, sejtjeink pedig
nem használják fel a teljes mennyiséget. Az LDL-koleszterin
megemelkedése tehát veszélyt jelent.
 
A HDL-koleszterin, ami a nagy sûrûségû lipoproteintõl kapta nevét,
védi az érfalakat, mégpedig úgy, hogy a már lerakódott LDL-koleszterint
visszaküldi a feladónak, tehát a májnak, ahol lebomlik, majd a beleken
keresztül kiürül.
 
A VLDL, vagyis a nagyon alacsony sûrûségû lipoprotein zsírsavait
pedig azért égeti el szervezetünk, hogy szükség esetén energiához
jusson.
 
Mostanra egyértelmû, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val
egyenes arányban csökken az érvédõ hatású (HDL) koleszterinek
mennyisége, és nõ az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A
TFA-k nemcsak emelik a kedvezõtlen koleszterinek mennyiségét, de
elõsegítik a koleszterinek sejtekbe történõ beépülését. A koleszterinszint-növelõ hatás 4-5-szörös az állati zsiradékokhoz képest.
 
A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a
keringési eredetû megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezõtlen hatása
sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából
következne.
 
Általános gyulladáskeltõ hatás
 
Mostanra az is egyértelmû, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltõ hatása
is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), az interleukin-6 és a
C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése
külön-külön, és az egyéb tényezõktõl függetlenül is erõteljesen növeli
a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és
a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának
valószínûségét.
 
 
Érbelhártyát károsító hatás
 
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA.
Csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. 
 
Egyéb hatások
 
Amennyiben az energiabevitel 2%-át TFA-val fedezték, a nõi meddõség 2,3-szorosára
(tehát 130%-kal!) növekedett. Egyre valószínûbb, hogy a hasi elhízás
kockázatát is növeli a TFA. Úgy tûnik, hogy a TFA, beépülve a vérsejtek
falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül
is növeli a trombózishajlamot.
 
Mekkora a kockázat?
 
Az összkalória-bevitelhez viszonyított mennyiséget tekintve mai tudásunk
szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné
a keringési betegségek kockázatát. Tízezer ember vizsgálata alapján
bizonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFA tartalmának 2%-os
növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek elõfordulását.
Elméletileg több száz fajta TFA lehet, attól függõen, hogy melyik
szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása
azonban nem egyforma. Van olyan köztük, amely önmagában
megháromszorozza a hirtelen szívhalál elõfordulását.
 
Magyarországon a halálozás 2004-2006 között évente 131 000-135 000,
ebbõl a keringési eredetû halálozás 66 000-70 000 között volt. Ezeknek
is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez
a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese.
 
 
Írta: Dr. Lakos András, az orvostudomány kandidátusa