Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A választásról

2009.05.19
Azok a gondolatok, melyeket szeretnék megosztani veletek, nagyon fontos részét képezik a jelen tudatosságának s az új energiának.
A változás, a változtatás képessége, melyről szeretnék most beszélni. Ez az energia szeretne teljes gőzzel utat törni magának, ugyanakkor mégis nagyon sokan, teljes erőtökkel próbáltok ellenállni neki. Életetek folyamán állandóan döntenetek, választanotok kell.
Ahogyan velem is megtörtént mindez. Mert magam is hasonló változtatásokra kényszerültem. A helyzetem egyre aggasztóbbá vált. Egyre sivárabbnak és kilátástalanabbnak tűnt. Féltem, dönteni, de a változástól még jobban féltem. Majd eljutottam addig a pontig, amikor ugyanezeket a kérdéseket feltettem önmagamnak. Többek között a: Mi lehet a legrosszabb, ami valaha történhet velem? S akkor, végre először, szembe mertem nézni a félelmeimmel, a gyávaságommal és a kétségeimmel. Tudtam, meg kell tennem.

Önmagamért. Az önbecsapás, a hazugságaink nagyon nagy teherként nehezednek ránk. A lelki terhek pedig nyomasztanak. S nem hagynak élni. Ráeszméltem, hogy a boldogság egyedül tőlem függ. A választásaimtól, a döntéseimtől. Mert mindig van választásunk!

Döntéseiteket, a régi energián alapuló félelmeitekre és szorongásaitokra alapozzátok, és ezeket a régi szokások által hozzátok meg. Gyakran előfordul, hogy benne maradtok a régi jól bevált helyzetben csak azért, mert a félelmeitek olyan erősnek bizonyulnak, hogy képtelenek vagytok tudatos döntést hozni. Félelmeitek a börtönötök s ti ennek a foglyaivá váltok. Reszkettek attól, hogy megtegyetek bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy beengedjétek, és befogadjátok az új tudatosság energiáit. Még mindig a ragaszkodáson alapuló félelmeitek által kapaszkodtok minden erőtökkel, egy olyan széteső világba, amelyben többé már nincsenek kapaszkodók.

Régi hiedelmeiteken alapuló félelmek ezek, melyek már nem szolgálnak benneteket. Ellenkezőleg! Nem engedik, hogy tovább folytassátok életeteket, és így továbbra is csak egy helyben topogtok. Beleragadtok olyan múltbéli mintákba, melyek nem hagyják a haladást, a továbblépést. Nem mertek változtatni, mert a változtatás által új kihívások elé vagytok állítva, melynek nem látjátok a kimenetelét. És ez számotokra nagyon ijesztő. Megszoktátok, hogy mindennek tudni akarjátok a végét. Noha nincs vég, ahogyan kezdet sincs.

S ekkor a kör bezárul. Azonban mindig van választásotok! A jelen tudatosságának, a jelen kornak a választása. Mely a szabadságra és az egységre épül. Ám ha a félelmet választjátok, s ha azt gondoljátok, hogy szenvednetek kell, akkor szenvedni fogtok. Amit csak akartok! Hiszen ti hozzátok létre a saját valóságotokat. Miért féltek tehát azt választani, ami számotokra a legnagyszerűbb s legjobb?

Megtapasztalhatjátok, hogyan legyetek mindig tudatában annak, hogy választásaitok milyen hatással lehetnek életetekre, és saját fejlődésetekre. Megtanulhatjátok, hogyan nézzetek egy másik nézőpontból, s ekkor egyre több és több, új és újabb dolgot fogtok meglátni és megtapasztalni. Ha választásotok a lényeteket, igaz önmagatokat tükrözi, akkor minden értelmet fog nyerni! Most bólogattok, helyeseltek, azután folytattok mindent ugyanúgy, mint ezidáig. Hát nem látjátok mit teremtettetek a félelmeitek által?

Itt van például a munka választása. Talán eljön az ideje, hogy munkahelyet változtassatok. Talán szükségét érzitek annak, hogy tovább lépjetek. A régi munkátok, melyet csak a túlélés érdekében csináltok, nem fog többé szolgálni benneteket. Elveszi erőtöket, energiátokat, és újból benne vagytok a manipulatív félelem világában. Most figyeljetek befelé, és válaszoljatok magatoknak őszintén. Az a munka, melyet most végeztek, örömet okoz-e nektek? Úgy érzitek-e, hogy maximálisan ki tudtok teljesedni benne? Tudtok-e általa önmagatokból, igaz lényetekből kinyilvánítani valamit? A félelem az, ami azt mondatja veletek, hogy ne változtassatok? Gazdagodtok-e szellemileg, és anyagilag munkátok érdemeként? Ti szolgáljátok a munkát, vagy a munka szolgál benneteket? Mertek önmagatoknak őszintén válaszolni itt és most? Nyavajogtok, és sírtok, hogy így nem jó, úgy nem jó! S most tedd fel a kérdést: Mi az a legrosszabb ami történhet veled? Mi történhet akkor, ha a belső hangot követed? Ha ezentúl azt választod, ami számodra a legjobb?

Miért hiszitek azt a téves elképzelést, hogy nem végezhettek olyan munkát, mely által kiteljesedhettek, és önmagatokból is adhattok? Miért nem hiszitek el végre, hogy teremtők vagytok, és ti hozzátok létre a nyomorotokat is , és a boldogságotokat is? Szenvedtek a munkátoktól? Utáljátok? Vajon miért hiszitek, hogy mindenért szenvednetek kell? Miért szenvedtek? Miért választjátok a szenvedést?

Ezek a hiedelmeitek olyannyira mélyen belétek vésődtek, hogy nem láttok már ennél tovább! Pedig van tovább és azon is túl.

Aztán vegyétek szemügyre a kapcsolataitokat. Itt főként a párkapcsolatokra gondolok most, melyek legtöbbje szintén a hiedelmeitekre épül. Most tegyétek fel a kérdést: Boldog párkapcsolatban éltek-e? Kiteljesedhettek, és önmagatok lehettek-e ebben a kapcsolatban? Irányítva érzitek-e magatokat a társatok által? Függő viszonyban vagytok-e általa? Gondolok itt érzelmi, és/vagy anyagi függőségre. A gyerek(ek) miatt vagytok-e együtt, vagy netán megszokásból? Avagy mindezeket együttvéve? Mertek egyszer végre őszinték lenni önmagatokhoz? Boldognak érzitek-e magatokat? S ha úgy érzitek igen, tegyétek fel magatoknak a kérdést: Mitől vagyok boldog?

S ha boldogtalanok vagytok, miért kényszerítitek bele magatokat a boldogtalanságba? Mitől és kitől féltek? Mire és kire vártok? Hol vagytok ebből ti? Hol vagy ebből Te? Mit gondoltok, mikor jön el az az élet, az a boldogság, amit önmagatoknak szeretnétek?

Soha, soha nem fog eljönni. Értitek? Mert a csoda, amire vártok itt van. Ti magatok vagytok a csoda, s a boldogság! Hatalmas teremtők vagytok. Önmagatok teremtése. Önmagatok vagytok a Létezés csodái. Bármit megtehettek, hiszen minden képességetek megvan hozzá. Ti mégis reszkettek, féltek, vártok. S mire vártok? Azt gondoljátok, hogy holnap jobb lesz? Holnap talán minden megváltozik? Nem, nem. Nem lesz holnap soha. A holnap nem jön el. Mert a holnap itt van, s az a holnap ma van. Itt és most van.

Kérdezzetek! Kérdezzetek! Kérdezzetek! S egy idő után majd rájöttök, nincs kérdés, és nincs válasz. Nem is volt soha. Mert ti magatok lesztek a kérdés, s a válasz is. Ti vagytok a kérdező, a kérdés és a válasz is. Minden bennetek van! Hisz minden ti vagytok!

A múlt emlék. A jövő lehetőség. A mai választásotok, a mai teremtéseitek, akik ti vagytok, azok vagytok. Válaszd a boldogságot! Válaszd az örömöt! Válaszd az Életet! Válaszd mindet! Mert minden Te vagy!