Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kapcsolatod a világgal

2009.05.19
Kapcsolatod a világgal, meghatározza azt amilyen életet élsz. Megmutatja, mennyire vagy harmóniában Önmagaddal. Életed maga a Létezés, vagy csak túléled mindennapjaidat. Tudatosan teremted világod, vagy öntudatlanul sodródsz, netán kapálózol az áramlás ellen. Ha most körülnézel, ebben a pillanatban mit látsz? Milyen látvány tárul eléd? Mit érzel, mit tapasztalsz? Hogyan érzed magad a testedben? Milyen a viszonyod a környezeteddel, s az embertársaiddal?
 
Az Élet folyamatos történések áradata. Nincs külső történés, belső folyamat nélkül. Ami belül zajlik, az vetül ki külvilágként. Tehát bárhogy is szeretnéd, nem bújhatsz el Önmagad elől. Hiszen ott vagy a világban. S vajon benned él-e a világ? Mennyire van rád hatással a "kint"? Befolyásolja-e azt aki valójában vagy?
 

Nagy lehetőség áll előttünk. A változások felgyorsultak, jobban mint valaha. Ha kinézel a világba, észreveszed,hogy hatalmas tempóban történnek az események. Az idő kereke felgyorsult. Persze mindezt csak az érzékszerveink észlelik így. Mégis...valami történik. Mindenki érzi. A változás a levegőben van. Ott van mindenütt. Érezhetően "kettéválnak" a tapasztalások...Vannak emberek, akik nem látnak mást maguk körül, csak a káoszt. Az egész életük kész romhalmaz. Folyamatosan egy holdkóros állapotban vannak. Reggel kikecmeregnek az ágyból, és gépiesen teszik a dolgukat. Folyton reagálnak. Mint egy veszett vad, támadnak mindenkire, aki az útjukba kerül. Hibáztatnak, vádolnak mindenkit. Mutogatnak jobbra-balra. Abban lelik örömüket, hogy embertársaikat folyton bántják. Lesből támadnak, és esélyt sem adnak arra, hogy megmutatkozhasson bennük a valódi állapot. Cselekedeteiket a félelem szüli. S ebbe egyre jobban belemélyednek. Nem néznek semmilyen irányba, hiszen nincs szemük a látásra. Öntudatlan gépek. Robotok. A régi világ berozsdásodott elhasználódott nyekergő-nyikorgó vas roncsai emberi formában. Képtelenek kilépni a széteső világukból. S az minél jobban szétesni látszik, ők annál jobban kapaszkodnak belé. Régi világ. De jól bevált, és ismerős. A rozsda annyira kikezdte már őket, hogy észre sem veszik, ott van előttük egy ragyogó lehetőség. Kiléphetnének egy szabad, tiszta és gyönyörű világba. Ám a félelmeik visszatartják őket. A biztos a biztos. Súgja ego. Az új és ismeretlen pedig, mindig bizonytalan.
 

Ha a világodból azt tapasztalod, hogy semmi sem "működik"... Ha nem találkozol mással csak gyűlölettel, haraggal, fájdalommal...Ha a mindennapjaid arról szólnak hogy küszködsz, nem látsz mást csak szennyet, és mocskot... Ha úgy érzed semmi sem sikerül, és folyamatosan rosszul érzed magad a "bőrödben"... Ha azt mondod az élet kegyetlen, nincs más csak a pusztítás, és a káosz, akkor állj meg egy pillanatra....
 

Állj meg! Állítsd meg életed filmjét! Figyeld magad! Nézz befelé! Hol vagy ebben a pillanatban Te? Te, aki valóban tudatos Jelenlét-ként megéled a Pillanatot. Ki az aki él helyetted? Mert hogy nem Te, az biztos. A múltad, a berögzült szokásaid, a félelmeid mind-mind ezek irányítanak. Gépiesen reagálsz mindenre. Nem arra ami valójában van, hanem arra amilyen emléket és érzést hordozol, cipelsz vele kapcsolatban. S hogy hol van már a régi minta? Csak az elmédben létezik. Csak a félelmeid játszatják veled, elhitetve, hogy meg kell védened magad. Hogy a világ sötét, s az emberek gonoszak...
 

Milyen elme játékot játszol? Miért hagyod hogy az elme irányítson? Miért szorítod ökölbe a kezed, amikor átölelhetnéd a világot?
 

Tudod, vannak emberlények, akik nem látnak mást csak Végtelen Szépséget. Szívükben határtalan Szeretet van. Az veszi körül őket, ami Bennük van. Béke és Nyugalom. Élnek a világban, de nem engedik, hogy a világ hatással legyen rájuk. Életük, Lényük tükrözi azt amit éreznek, amit ÉLNEK. S valóban Élnek, nem pedig túlélnek és vegetálnak. A külvilág számukra egy Csoda, ahol minden Tökéletes Rend szerint alakul. Látszólag két különböző világ. Valójában nincs külső világ. Nincs ellenség. Nincs különbözőség. Csak Egy. S ez a Világ Te Magad Vagy. Egy lehetőség. Egy választás. Egy látásmód...
Persze Te is tudod...Ám a helyzet az, hogy mindig elfelejted...
 

Feltetted már magadnak a kérdést: Mi a legfontosabb az Életedben? Mert a kérdésedben ott a válasz...