Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Panaszkodás helyett

2009.05.19
Amit mi pénznek hívunk - az ma a globális pénznek egy működési módja. A jelenlegi pénzfunkciónak nincs köze az eredeti pénzfunkcióhoz. Ami pénz címén működik ma a világban, az egy manipulált eszköz! Amikor erről vélekedünk - szükségszerűen a manipuláció ugrik be nekünk. A pénz eredetileg, tisztán önmagában, egy energia! Ami most történik a pénzzel, az ennek a manipulációnak a látványos összeomlása. Azért omlik össze a pénzrendszer, mert az hordozza ezt a manipulált energetikát - de valójában a mögötte lévő manipulatív energia omlik össze és az arra ráépülő eszköz. A modern pénz-rendszer megtestesíti az emberi manipulációt, egy torz működés eredménye, maga is torzulás.
Amikor a tudatunk ehhez a manipulált, modern pénzhez kötött, (akkor ezen rendszerhez is kötött, melyben ez a pénz működik) ezen a pénzen keresztül manipulálható, irányítható! Az ahhoz kapcsolódó vágyainkon keresztül.
 
Válj le a manipulált pénzrendszerről
Amikor a tudatunk - ragaszkodás szintjén – elválik ettől az eszköztől, akkor leválunk erről a manipulációról (és a rendszerről). Elvárás- és vágy szintjén elegendő leválni s akkor már nem tud befolyásolni. Innentől kezdve egy szabad energiaáramlás működhet benned. Hogy annak mi lesz a formája? Nem biztos, hogy a korábbi globális pénz lesz- de lehet az is. Ha az lesz, már nem úgy fogod működtetni, mint eddig a ragaszkodó tudatoddal. A szabadságod kivonja őt, mint energiát a rendszerből, és szabad áramlást biztosít neki, tovább gyengítve a korábbi mesterséges rendszerét.

Lehet a kapcsolatnak, energiaáramlásnak – az emberek között - más formája is, mint a pénz. Kaphatsz máshonnan segítségeket, energiákat - miközben te is folyamatosan teszed a dolgodat és adsz. Az, hogy a globálisan manipulált pénz összeomlik, és hogy arra az emberek hogyan reagálnak, milyen pánik-, vagy dühreakciót adnak, mutatja ehhez a manipulált pénzhez való kötöttségüket. Mutatja az ettől való tudati függésüket. Az omlik vele együtt össze, aki tudatilag függő tőle. Ha tudatilag nem vagy függő, nem szippant magába az az örvény, amit az összeomlása előidéz. Ez a formához való ragaszkodást, az abba való beragadtságot tükrözi, amely a továbblépés, a szabad teremtés legnagyobb akadálya.
 

Ami az emberrel történt, az történt a pénzzel
Tudatilag nem függni- egy szabad energiacsatornának maradni, annyit jelent, hogy esélyem van arra, hogy ez az örvény ne vigyen le, s hasonló tudatosságú emberekkel közösséget alkossak. Ezek a közösségek megteremthetik a saját csereeszközüket - amit ha akarsz, hívhatsz pénznek, de ez már nem ugyanaz a pénz lesz, mint a globálisan összeomlott pénz! Ugyanis nem manipulációra épül és nem is manipuláltan létrehozott. Nem egy mesterséges rendszert táplál. A manipulált pénz a hiányból táplálkozik, vagyis a semmiből nyomtatják! Nincs mögötte érték, nem fejez ki valós értéket. Fikció. (Árfolyamai vonnak.) Mivel nem fejez ki valós értéket, el is szakadt az értéktől. Helyette mérték-alapú. Azaz mennyisége van, nem minősége. Az öntudatlanná és ezért érték-telenné vált embert kifejező eszköz. Amikor az arannyal való kapcsolatát végleg elveszítette a pénz, (ahogyan párhuzamosan az ember is elveszítette az arannyal analóg naplényével, belső minőségével való kapcsolatát), akkor veszítette el a minőségét is. Akkor pecsételődött meg a sorsa. Amikor pedig az ember az értéken felül a mértéket is elveszítette, vagyis mérték-telenné vált, akkor a mérték-alapú rendszerei is összeomlanak. Ez történik most. Ennek a meg-oldása nem csupán egy kis javítás lehet, esetleg a mérték újra helyreállítása. Ez lehetetlen. Ebből a válságból csak egy előremutató, radikálisan új lépés vezet ki: az ember önazonosságának helyreállítása. Nem a mérték visszaszerzése a cél (az érték-telen, és mértéktelenné vált bankrendszer újraélesztése), hanem a romlás alapvető felszámolása, az ember eredeti érték-tudatának visszaszerzése, amely a mértéket automatikusan szabályozza, harmóniában tartja. Ha ez sikerül, új világba lépünk, amely a legtöbb ember számára a mai értékvesztett világunkból, nézőpontunkból nemcsak, hogy nem látható, de el sem képzelhető


Az új pénz ember-alapú

Ezzel szemben az alternatív pénz jelentősége, hogy mindig kifejezi a valós értéket, ami az ember befektetett energiája. (Szellemi, vagy fizikai energia, de hívható munkának is.) Vagyis megtestesült valós élet-energia. Lényeg, hogy mögötte az ember jelenléte, kreatív teremtése valóságosan ott van. (Nem egy elvont fogalom van mögötte, mint pl. az arany, vagy devizatartalék, hanem maga az ember. Mégpedig az ön-tudatára ébredt ember.) Az ember az, aki értelmet ad ennek az eszköznek - és aki ezáltal uralja is a működését.
Az új pénz ember-alapú. A tudatosságát visszaszerző ember értékkifejező eszköze.
 


A semmibe vetett hit következménye: zuhanás a semmibe

 

Miután a modern mesterséges pénz működését a semmi irányította, ki is csúszott az ember ellenőrzése alól. A pénzbe vetett hit egy sajátos, semmibe vetett hit. (Hisz a pénz a semmiből jött.) Amikor ez a semmi valóban megmutatja, hogy semmi, akkor ez a hit sajátos módon szembesül önmagával, és összeomlik az ebben hívő ember. Ez okoz egy bizalmi válságot - amit ma így hívnak az emberek a pénzzel kapcsolatban. De valójában arról van szó, hogy miben is bíztak? Mibe vetették a bizalmukat, s mi volt azzal kapcsolatban az elvárásuk? És az, amibe a bizalmukat vetették, ami az elvárásuk volt, az most eléjük állt - a maga valóságában, álca nélkül. Most megmutatkozott, hogy mi az, amiben hittek, s az mire való. Ez a ráeszmélés úgy tér vissza hozzájuk, mint egy bumeráng. Nem egy szép látvány, de ez történik most a világban. Az emberek most a saját hiteikkel szembesülnek, s azzal, amit tápláltak: a „falánk szörnyeteggel”. 
 

A hátatfordítás művészete, a szabadság útja
 

Felesleges ezzel kapcsolatban érzelmi reakciót nyilvánítani. (Utálni, vagy megijedni tőle, stb.) A másik oldali reakció - pl. a pénzt sátánnak kikiáltani és félni tőle - ugyanolyan hibás reakció, mint hozzáragadni, és függővé válni tőle. Egyszerűen, érzelemmentesen látni kell, hogy a globális pénz hogyan működik. S ha látod, annyi a dolgod, hogy ne vegyél részt a működésében, működtetésében. Tehát tudatosan válaszd a másik utat - ami szintén a rendelkezésedre áll. Az a te saját, szabad teremtésed, amit nem a semmi teremt meg és a mesterségesen keltett elvárásaid, vagy az illúzióid – hanem az, amit te valóságosan teszel. (Legyen az bármi, azt neked kell megtenni.) Azt, amit te tudsz tenni, azt te tudod megtenni. A kérdés, hogy ezt megteszed-e elvárások nélkül - pénzbeli viszonzás nélkül? Megteszed-e azt, amit meg kéne tenned? Ez a fajta öncselekvés - vagy önmagáért felelősséget vállalt cselekvés – ami nem vár másra, nem vár kívülről megváltásra, hanem teszi a dolgát, cselekszik.
 
Organikus közösségek
Ez egy egészséges működési mód, mely bevonza és megszüli a saját hasonló, de más területeken tevékeny, ugyanilyen egészséges működéseket. Ezek összekapcsolódva újra egészséges (szerves) szervezeteket tudnak alakítani. Így nem tudsz egyedül maradni és így nem tudsz áldozatává válni ennek a világméretű „semmi-járványnak”, ami a globális pénz összeomlását jelenti. Ha egyszerűen hátat fordítasz a zűrzavarnak, teszed a dolgod és összekapcsolódsz azokkal, akik szintén hátat fordítva teszik a dolgukat, akkor nem leszel áldozat. Az ilyen kapcsolódás egészséges működési módot generál, amiben szabadon áramolhat az energia. (Te akkor nem a semmi összeomlása felé haladsz, hanem egy szabad, kölcsönös energiaáramlás felé.)
Ez azért nagy kihívás - mert, hogy ezt a szintet sikerüljön elérni, ahhoz először le kell szakadnia az embernek a korábbi elvárás-függő, formákba ragadt tudatszintjéről. Attól, hogy ő megfeleljen elvárásoknak, és attól is, hogy ő várjon el dolgokat másoktól. Be kell látnia az önmagában rejlő lehetőséget, felelősséget, erőt, és azt kell gyakorolnia. Amint rálép erre a pályára, az azonnal továbbviszi és azonnal megjelennek az ezt segítő erők. (Pl. a minták és a társak, és akkor lehet közösen együttműködni.)
Minden közösség gyenge, és nem tekinthető valódi alternatívának, amelyik csak a félelemből alakul meg! (Amit csak az a félelem mozgat, hogy a nagy rendszer összeomlóban van.) Amit ez mozgat, az félelemalapú közösség lesz maga is.
 A szív útja, mint módszer: irány be a szívedbe!
Ezért fontos a szív, a benne való jelenlét /vagy a ráhangoltság/. Mert ha ez harmonikusan működik, akkor így működteti a gondolatot, az érzést és a cselekvést. Ez az, ami igazán nem engedi be a hisztérikus pánik energiát, és nem engedi, hogy a részévé válj. Ha nem válsz a részévé, tudsz középről gondolkodni, érezni és cselekedni.
Kaptunk – mi Magyarok - egy külön energiateret, ami felerősíti ennek lehetőségét. Ez a Pilisi, s az azt övező energiatér. Kapcsolódhatunk hozzá szellemileg is. Akinek így nem sikerül, még kapcsolódhat fizikailag. Sőt a kettő nem zárja ki egymást. Ez az erőtér egy lehetőségünk, hogy éljünk vele. A hangoltságát, a harmóniáját használjuk a saját hangoltságunk és harmóniánk beállítására. Ha vele összehangolódunk, akkor nem érint meg a külső pánik. S olyan döntéseket tudunk hozni az életünkben és úgy haladni, ami nem jár olyan külső összeomlásokkal, ami öntudatlanul lerántana. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az út nem jár lemondásokkal, nehézségekkel, de nem hoz áldozatiságot. Önként vállalod fel az életedet, az utadat.
 
Sokan ragadtak be a három alsó csakraszint energiájába (ami eddig az emberiség kollektív tudatszintje volt). Különböző módon nyilvánul meg a beragadás az emberekben. A gyökércsakrába való beragadás egy állandó létfélelmet eredményez. Akár halálfélelmet és megélhetési kényszerfélelmet is hozhat. A szexuális csakrába való beragadtság különféle szexuális kibillenésekhez vezet. Szélsőségeket produkál, magában a szexualitáshoz való viszonyban, ill. annak a megélésében. A napfonatszintre beragadás azokat jellemzi, akik -ebben a globális válságban - a legfájóbb pontnak a hatalmuk elvesztését érzik. A megfosztottságot a dominanciától, a szavam érvényesülésétől,  attól, hogy én mondom meg a többieknek, hogy legyen. A három beragadás  különböző módokon, egymást átszínezve jelenik meg, és hozza a legváltozatosabb élettörténeteket. Mindenkinek azzal van dolga, ahová beragadt - ha van ilyen beragadtsága. Ezt a beragadtságot ugyanúgy a szívhangoltság tudja oldani -, mint a külső világból érkező pánik hatásait. Mert szívszintről képes az ember harmonikusan működni. Itt képes az ember összekapcsolódni a saját felsőbb oktávjával - azaz a felső három csakra megfelelő szintjével. Innen pedig felső vezérlést, útmutatást, szellemi táplálást kap. Mindez csak a szíven keresztül lehetséges! (Ott jön létre minden kapcsolódás.) Ha valaki bármelyik beragadtságot tapasztalja magán, érdemes beülnie a szívébe, és megnéznie a függőségét, s ott belül megvizsgálni, hogy mi is ez? Ott, a szív szakrális terében, megjön az ehhez tartozó szellemi válasz. (Nem más adja meg kívülről a választ. Az adott ember kapja meg- belülről, az adott problémájára.) A szív nem tesz mást, mint lehívja a választ  a megfelelő felsőbb csakra szintjéről. Amikor valaki elkezdi használni ezt a „belső szívterápiát”, akkor egyre inkább összeköttetésbe kerül a saját felsőbb energiaszintjével, vagy szellemi szintjével. Ez a szív alkímiája, ami végtelenül egyszerű módszer - talán ezért is felejtettük el alkalmazni? Ami aztán a szívünkben válaszként megjelenik, azt tudni kell hagyni működni, s nem felülírni, nem megmagyarázni. S ekkor a dolgok erőfeszítés nélkül megoldják magukat, ami kisimítja a külső életet. Ez a belső rendeződés az előfeltétele, hogy kívül elsimuljanak a dolgaink. Ezt mindenki megteheti, mert senkit sem zárhat el más a saját szívétől, csak saját maga. Ezért felesleges külső ellenségképeket keresni, vagy a belső zavarokat kivetíteni. (Népeket, népcsoportokat, egyes embereket  ilyen okból nagy hiba célba venni. Mindenki a saját szívével szabadon kapcsolódhat, s ott valamennyi nyűgére-bajára választ tud kapni.) Nem nyomhat el bennünket kívülről senki. Mi magunk vagyunk azok, akik olyanokhoz csatlakozunk, akik méltatlanok. S így általuk méltatlan helyzetekbe kerülünk. Ezt bármikor fel is tudjuk oldani - bűntudat, és újabb függőségi helyzetek nélkül. Sőt, külső támaszok nélkül, szabadon - belül önmagunkban. Tehetjük olyan megoldással, mely nem teremt újabb függőséget, miközben a feloldás helyén hatalmas energia keletkezik. Amit aztán használhatunk az életünkben teremtő aktivitásra.
Ez a belső átlényegülés, önmagunk belső kipucolása, olyan lehetőség, ami megmutatja - az életünk külső eseményei révén azt-, hogy melyik szintünkön nem működünk még teljesen harmonikusan. Melyik szintünkön maradtak még problémáink? S azzal a szinttel elkezdhetünk önmagunkban, belülről foglalkozni. Azt a szintünket felemelhetjük a szívünk szintjére, s amikor felemelkedett, a felülről kapott szellemi válaszok s a belső átélésünk segítségével, akkor eltűnik a kibillentség. Onnan tudjuk, hogy ez sikeres volt, hogy eltűnik a külső tünet. (Úgy, mint egy betegségnél.) Ugyanígy eltűnik a zavart okozó élethelyzet mellőlünk - mégpedig hirtelen, és minden görcs nélkül. Egyedüli feltétel, hogy az adott csakraszintre való beragadást oldjuk fel.
Így - az egyre inkább szívszinten működő- és harmóniába kerülő emberek egyre könnyebben lépnek ki a kibillentő élethelyzeteikből és egyre kevesebb ítélkezés, negatív érzés és szeretetlenség marad bennük. (Egyszerűen nem marad tere a zavarnak. Harmonikus működésekben nincs tere sem a függésnek, sem a betegségeknek.) A harmonikus működés önmagában képes meggyógyítani az embert, az emberiséget. Ez a harmónia  ugyanakkor megmutatja az emberi közösségek együttélésének a modelljeit is, a kibontakozó új utakat.
Nincs más dolgunk, mint hogy a kívül tapasztalt zavaró dolgokat elkezdjük belülről feldolgozni!
Emberhez méltó állapothoz térünk vissza, amikor nem kiszolgáltatottja egyik ember a másiknak. Mindenki önkéntesen tesz a közösség javára: örömből cselekszik, ami egyúttal biztosítja az ő megélhetését is. Ezek egy valódi közösség alapjai. Ami ma működik, az már régen nem hasonlít erre. Ezért van szükségszerűen bukásra ítélve. (Egyszerűen nem fér bele a harmóniába.) Ez egy új teremtési feladat, ami bennünk naponta zajlik- kis alkímiai műveletekkel, kérdés-feleletekkel, befelé figyeléssel. Ez a teremtésünk tere. A saját szívünk a teremtési terünk. Semmit nem kell kívül megoldanunk, kívül magától megoldódik. Persze van úgy, hogy mi vagyunk a megoldás kezében az eszköz (is), és a kibillent energiák rendezése érdekében lépéseket kell tennünk. Tudatos lépéseket. Ezen kívül csak az a dolgunk, hogy örömből, elvárások nélkül, szabadon cselekedjünk mindenki közös javára.
 

A segítők dolga
A segítők akkor léphetnek be a folyamatba, amikor jönnek az emberek a problémákkal, s nem tudják azokat beazonosítani, nem tudják visszavezetni az eredethez. A segítő dolga, hogy a kérdezőt a saját belső ajtójáig elvezesse és segítsen kinyitni neki ezt az ajtót. Ebben a belső szívhangoltságban megvan a lehetőségük arra, hogy külső intellektualizált tudás, olvasottság, vagy bármiféle felkészültség nélkül a saját válaszaikat megkapják. Nem kell- és nem is lehet- külső válaszokat adni nekik, mert az megáll a határuknál. (Azt letiltakoznák.) A saját szívszintjükhöz kell elsegíteni őket - minden egyes belső problémánál. Mindenki megkapja a saját válaszát, a leghitelesebb választ, mert személyesen neki jött, önmaga felsőbb énjétől. Rájön, hogy ő, aki eddig alul élte meg magát, felül is létezik. Ő nem elválasztott a felső valóságtól, mert az is egyben.
Ez az összekapcsoltság nem kiváltság, nem erény, nem példamutató élettel lehet elérni, hanem a belső szívre hangoltsággal lehet eljutni hozzá. Ez a belső hangoltság fogja megteremteni a példamutató életet, s nem fordítva. (Az egyház szeretné ezt fordítva beállítani. De nincs mit kiérdemelni. Nincs bűn.) Bennünk vannak a problémáink, a megoldandó feladataink, az őseinktől örökölt genetikai mintáink, egy sor minden. Ezek nem rosszak, egyszerűen a harmóniából kibillent torz működések. Ezeket kell felismernünk, s belül megkérni rá a válaszokat.
Az emberiség így lép át a harmadik dimenzióból az ötödikbe. Belül, önmagában, mert: "isten országa bennetek van". Hát értsétek szó szerint, és fedezzétek fel.
Kalandra fel ember-társak!